Kezdőlap / Blog / Stressz teszt

Stressz teszt

Én egy alapvetően empatikus, toleráns, és kompromisszum képes embernek tartom magam. Viszont így, a 3-as metró felújításának második hetének vége felé, asszem’, felül kell vizsgálnom ezen kijelentésemet…

Próbáltam elkerülni a káoszt, így még mielőtt elkezdődött volna a 3-as metró felújítása, én is végigzongoráztam az összes szóba jöhető alternatív útvonalat. Azt kell tudni, hogy Havannáról járok melózni a XV-ik kerületbe, a 125-ös busz végállomásához, 15:30-ra. “Normál” közlekedés mellett is finomság ez így, csúcsidőben, hát még most!

Ahogy eddig jártam:
136E Kökiig, 3-as metró Újpest központig, 170-es busz, majd 125-ös busz.
Ez nagyjából másfél órámba fájt.

Jelenlegi alternatíva:
136E Kökiig, 3-as metró Felszabadulás Ferenciek teréig. 5-ös busz, majd 125-ös busz.
Ez, alaphangon két óra.

 

És akkor most a dühöngés…

Nem az a baj, hogy előre szóltak, hogy 20-30 perces menetidő növekedéssel számoljunk. Hanem az, hogy ez nem igaz. De rohadtul nem!
Két példa:
1. Az 5-ös busz menetideje 35 perc elvileg, azon a szakaszon, ahol én utazom. Gyakorlatilag meg még egyszer sem sikerült 70 perc(!) alá levinni ezt az időt. Ez se nem 20, se nem 30 perc többlet. Ja, és ez csak egy jármű. És még tömegközlekedem három másikkal ezen kívűl…
2. Úgy adódott, hogy szombat este kilenc után, Újpestről Kökire kellett mennem. Nosza, metrópótlóra fel, már nincs csúcsforgalom. Amit metróval 35 perc alatt meg lehet tenni, azt szombat este (csúcsforgalom nélkül) sikerült is 65 perc alatt… Oké, a 30 perc plusz, még épp benne van a keretben…

 

Még egy kettő sztori

Szerdán, befelé menet az 5-ös busszal, Zugló vasútállomásnál egyszer csak azt mondja a sofőr:
– Tisztelt utasok! Az utazás most itt végetért, felsőbb utasításra a jármű villamospótlóként üzemel tovább.
Remek! Majd’ negyed óra múlva jött is a következő busz. Persze, mint a heringek, zsúfolásig voltunk, a menetidőm már két óránál járt…

Másnap, csütörtökön imádkoztam (én, a pogány!), hogy nehogy megint kiálljon a busz. Imám meghallgatásra talált. Nem állt ki a busz Zugló vasútállomásnál…
Ellenben a Tóth István utcánál már hetedik perce álltunk a buszmegben, mikor arra lettem figyelmes (én is), hogy a sofőr hátra megy (kívül), és feltehetőleg a hátunk mögött lévő villamos vezetőjével vált pár szót, majd előre jönnek, és ott folytatták a diszkurzust. Hogy miről, az nem derült ki. Idő közben a szemből jövő érkező villamos is megérkezett. (Infó: ezen a szakaszon a buszmegálló a villamos járdaszigete, ergó a villamos sínen álltunk.) Ekkor már páran tanácstalanul leszállingóztak a buszról, majd a sofőr visszaszált, és nyersen csak ennyit mondott:
– Le kéne szállni a járműről!

Épp ma olvastam:

A BKV szerint alapvető elvárás a cégnél a megfelelő színvonalú kommunikáció és az utasközpontú szemlélet.

Micsoda szerencse!

 

A BKV és BKK szerint minden rendben van, és nincs káosz.
Szerintük. Szerintem meg kurvára nem.

Tényleg ott tartok, hogy már abszolút nem lehet még csak nagyjából sem behatárolni az utazásokat, mert nincs értelme. Ember tervez, BKV végez. Ami csak azért gáz, mert egy nap (nekem is) csak 24 órából áll. Amiből -jobb esetben- nyolcat munkahelyen tölt az ember. Persze oda még el is kell(ene) jutni, meg még vissza is. És a többiről már nem is beszélve.

Azt mondják, három év alatt újítják fel a teljes, 3-as metró vonalát. Feltéve, ha lesz rá anyagi keret. Máshol (értsd: ahol nem lopják szét az országot, beleértve az adófizetők adóforintjait is) ennyi idő alatt egy metróvonalat nem felújítanak, hanem felépítenek.

Mindegy. Elfogadom, hogy már nem vagyok se empatikus, se toleráns, és már a kompromisszum készségem sem az igazi.
Vagy csak tényleg öregszem…

Ez is érdekelhet

Mikulásfutásolás

Mindig is egy lusta ember voltam, vagyok, és talán leszek is. Na most ehhez képest, …

Vélemény, hozzászólás?