Kezdőlap / Vegyes / A füves ember

A füves ember

Péntek este, hét óra, Köki. Párom még beugrott valamiért, én meg úgy döntöttem, megvárom őt a 136E megállójában…

Unalmamban rágyújtottam egy cigire, és bambultam. Néztem az embereket, buszra vártak. Jó szokás szerint a busz, mindig az utolsó percben esik be, és a sofőr van felháborodva, hogy miért is nincsenek még az emberek felszállva. Na mindegy…

Aztán arra lettem figyelmes, hogy néhányan, az út szélén tobzódnak, hümmögnek, nézegetnek valamit. Közelebb menve láttam, hogy egy 30 év körüli férfi fekszik a járdán, effektíve az úttest peremén, a csikkek közepette. Ruhája merő gaz, fű. Cipői a feje melett, az egész teste, olyan valószínűtlenül kicsavarodva, félig meddig hason fekve.

Közelebb léptem, próbáltam megállapítani, hogy él-e? Mivel ez nem sikerült, így oda léptem hozzá, legugoltam, és ujjammal megpróbáltam kitapintani a pulzusát. Ekkor megmozdult, morgott valamit. Nem akartam, hogy rosszul érezze magát, ezért inkább felálltam, távolabb léptem.

Elővettem a telefont, hogy megnézzem a buszmenetrendet. Ekkor érdekes dolog történt. Az eddig pusmogo, hümmögő emberek hirtelen szétszéledtek. Mintha attól féltek volna, hogy le akarom őket fotózni. Na szép!… Lehet, hogy le is kellett volna?…

Hazafelé jövet, azon gondolkoztam, vajon melyik az elkeserítőbb: hogy közel 30 évesen is le lehet zuhanni ennyire (teljesen mindegy, hogy hogyan és miért), vagy az, hogy ennyire közönyösek is tudnak lenni az “emberek“?

Ez is érdekelhet

egészségügy

A magyar egészségügy is jobban teljesít

“Ne menj orvoshoz, mert beteget csinál belőled.” – tartja a mondás. Nekem sikerült elkövetnem azt …

Vélemény, hozzászólás?